Nemrég egy ismerősömmel a sorsról beszélgettünk. Arról, hogy van-e a világban valami irányító erő, vagy csak szabadon vagyunk engedve, és minden rajtunk múlik? Gondolkodtál már azon, hogy bármit megtehetünk büntetlenül? Nem a kis vétségekre gondolok, mert azt mindenki tesz, butaságot mindenki csinál. A rosszindulatra gondolok, vagy arra, ha másnak ártunk. Ezt is lehet büntetlenül? Mert néha úgy tűnik…
Édesanyám azt mondta, ha erre vagyok kiváncsi, akkor nézzem meg A hely című filmet. Megnéztem. A kritikák vagy értik, vagy nem a vesébe hatoló mondanivalót, de én megértettem, miért mondta anyukám, hogy ezen a filmen keresztül gondolkodjak a témáról.
Aki nem látta, annak elmondom, hogy egy férfi ül egy kávézóban, és aki kér tőle valamit, annak megígéri, hogy teljesül, de csak akkor, ha cserébe megtesz valamit. A csere sokszor gonoszság. Meggyógyul a fiad, ha cserébe megölsz egy gyereket. Visszanyered a látásodat, ha megerőszakolsz egy nőt. De van, hogy jót kér: ha védelmezel egy gyereket, akkor megkapod a megkívánt nőt. Ha azt mondod az apádnak, hogy szereted, akkor teljesítem a kérésedet.
Ami a lényeg, hogy minden mindennel összefügg, ezek az emberek hatással vannak egymásra, ahogyan mi is a saját életünkben hatással vagyunk a másik életére.
A bennünk levő ördög, vagy angyal fogja a döntést meghozni. Megteszem a gonoszságot? Ez az én döntésem. Hogy melyik győz bennünk, a jó, vagy a rossz, arra a film úgy válaszol: az, amelyiket eteted.
Van, aki úgy hívja, hogy karma. Bármit teszel, jót, vagy rosszat, visszajut hozzád. Nem attól, akivel tetted, hanem mástól. Lehet, hogy évekkel később. Döbbenetes körforgás és egyensúly, szerintem ez a világ egyensúlya, amit a suliban úgy tanultunk fizikaórán, hogy az energiamegmaradás törvénye. Csak ott nem volt igazi értelme számomra.
Szeretném a jót etetni. Szeretnék úgy élni, úgy sikereket elérni, hogy ne bántsak mást. Nem fog ez tökéletesen sikerülni, de szeretném, ha tudnátok, hogy tudatosan soha nem fogom a bennem levő szörnyet eteni.
A film nem egy könnyű mozi, ne szidjatok, ha nehéz volt, de ne is várjatok egy akciófilmet. De aki éppen a filozófikus korszakát nyomja, annak kötelező. Pazaroltunk már el másra is az életünkből másfél órát, hátha megéri… Nekem megérte.